Az Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Nemzeti Park 2002. március 8-án nyitotta meg kapuit. Teljes területe 43.933 hektár és az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban létrehozott Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természetközeli állapotban lévő területeit öleli fel. Ebből 3.104 hektár fokozottan védett.
Grafik: ONP
Grafik: RNP
Az Őrség egyedülálló természeti értékei.
Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke. Az éghajlata csapadékos, ún. szubalpin klíma. Az éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag, de a természetes tavak száma alacsony. A Fekete-tó az egyetlen természetes tava az Őrségnek, mert a többi duzzasztás eredménye. Ez sem igazi tó, mindössze 600 négyzetméter, amit nyáron jóformán száraz lábbal is be lehet járni, esős időben azonban süpped. Duzzasztással létrejött tavak a Vadása-, Himfai- és Hársas-tó. Legjelentősebb folyója Rába mely északról határolja a területet, emellett kiemelkedő a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget, illetve a Kerka.
Kerkafalva, Foto: ONP
A terület legjellemzőbb erdőtársulásai az erdeifenyvesek, melyek miatt "gyántásországnak" is nevezik e vidéket. Az erdei fenyvesek laza lombkorona szintje alatt gyakran alakul ki fajokban gazdag a cserjeszint is, melynek jellegzetes növényei a boróka, a szőrösnyír, a kutyabenge. A fenyvesek mellett gyertyános-tölgyesek, bükkösök gazdagítják a tájképet. Ezeknek az üde erdőknek kora tavaszi színpompás növényei a kakasmandikó, a tavaszi tőzike, a sárga tyúktaréj, a hóvirág, a májvirág, a kék csillagvirág. Ősszel ugyanezen erdőket a sötétkék fecsketárnics és a lila erdei ciklámen tömegei díszítik. A kedvező csapadék és talajviszonyoknak köszönhetően több mint 40 féle láp található ezen a vidéken. Néhány lápon a sokféle tőzegmoha faj mellett a rovaremésztő kereklevelű harmatfű, a vidrafű, a gyapjúsás szép csoportjai is láthatók, de tőzegeperrel és ritka sás fajainkkal is találkozhatunk: pl. szürkés sással, töviskés sással, fekete sással. A lápokat gyakran szőrös nyír és fülesfűz bokrok keretezik.
Alpesigote, Foto: ONP
Az állatvilág sokszínűségére jellemző, hogy a lepkék és a szitakötők közül több olyan faj él az Őrségben és a Vendvidéken, amelynek védelmét nemzetközi egyezmények írják elő. A tiszta vízű patakok, pl. Kerka, Kerca és Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A nemzeti park patakjaiban él a körszájúak közé tartozó ritka dunai ingola. Az értékes madárfajok közé tartozik a fekete gólya, a rétisas, és figyelemre méltó számban él itt a darázsölyv. Zárt erdőkben költ a jellegzetes hangú kék galamb és a rejtett életmódot élő kis- és kormos légykapó. Európa legkisebb madarainak, a sárga- és a tüzesfejű királykának országos jelentőségű állományai élnek a nemzeti park fenyveseiben.
Foto: ONP